Bármennyire is vigyáztam konyhámra, bizony a közel egy évtized alatt teljesen leamortizálódott, tönkrement és elárulom, meg is untam kicsit. Férjem szerint ennek oka az, hogy mióta itthon vagyok kisbabánkkal gyakrabban van bekapcsolva a televízió,ahol bizony szép számmal mennek a főzéssel kapcsolatos műsorok is. Ezekben a műsorokban klinikai tisztaságú, rendezett konyhában, praktikus és szép munkafelületen megy a hagymavágás, a serpenyőben szinte táncolnak a zöldségek, a sütő pedig mindig be van izzítva a megfelelő hőfokra. Persze tudom, hogy ez a mindennapokban szinte lehetetlen, vagyis nagyon nehezen kivitelezhető és az én esetemben elképzelhetetlen. Mégis egy szebb, régi vágyamnak megfelelő klasszikus konyhabútort szeretnék most már, olyat, ami a következő években lehetőséget biztosít arra, hogy az egyre bővülő család minden tagjának étkészletét és evőeszközeit egy helyen tároljam. A klasszikus konyhabútor kiválasztása persze gyerekjáték lenne, ha „normális” konyhánk lenne, ám nálunk több boltív is belezavar a konyha berendezésébe.